Klímapolitika

Felülvizsgálta energia- és klímapolitikáját az EU

2009 Január 23-án az Európai Bizottság (EB) a klímavédelmi és energiaügyi csomag felülvizsgálatának részeként kötelező érvényű szén-dioxid-kibocsátás csökkentési értékeket határozott meg az egyes tagállamok számára. A csomag legfőbb újdonsága tehát, hogy az EB most már szereplőkre lebontva nevesíti azokat a klímavédelmi feladatokat, melyeket az uniós vezetők tavaly márciusban csak általánosságban vállaltak.

Ezek: a 2020-ra kitűzött „háromszor húsz százalék", azaz az üvegházhatást előidéző szén-dioxid kibocsátásának 20%-os csökkentése, az energiafogyasztás egyötödös mérséklése, valamint a megújuló energiaforrások 20%-os szintre emelése a teljes energiafogyasztás százalékában. A negyedik cél a bioüzemanyagok bekeverési arányának 10%-ra való növelése.

A CO2-emisszió csökkentése

A tagállamokra lebontott feladatcsomag nem egyenlő terhet ró az egyes országokra. A Bizottság 16%-ra mérsékelte az Egyesült Királyság, 14%-ra Németország, 14%-ra Franciaország, 10%-ra Spanyolország, 13%-ra Olaszország és 20%-ra Írország emissziócsökkentési rátáját.

Az EU végrehajtó szerve ugyanakkor a célértéket 20%-ra emelte Bulgária, 9%-ra Csehország, 10%-ra Magyarország, 17%-ra Lettország, 14%-ra Lengyelország és 19%-ra Románia esetében. Az újonnan csatlakozó tagállamok a kitűzött célt viszonylag könnyen teljesíthetik, hiszen a referenciaév 1990, és Magyarország esetében a szocialista nagyipar összeomlása erre az időszakra tehető.

A megújuló energiaforrások arányának növelése

A teljes energiafogyasztáson belül a megújuló energiaforrások aránya szintén országonként eltérő mértékű, és a 2005-ös referenciaévet veszi figyelembe, tehát ehhez az évhez képest a táblázatban szereplő előrehaladást kell elérnie az egyes tagállamoknak.

A Bizottság indítványai országra szabottak és jogszerűen kikényszeríthetőek minden tagállam vonatkozásában, ám ezeket nem feltétlenül kell az ország határain belül érvényesíteni, mivel a tagállamok egymástól is vásárolhatnak "zöld energiát".

Környezetvédelem

A globális felmelegedés bizonyítottan döntő előidézője a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó káros anyagok felhalmozódása a légkörben. A szélen kívül csak egyetlen erergiahordozó létezik, amely teljes mértékben tiszta, s ez a napenergia. Akár a legkisebb napkollektoros berendezés is jelentős CO2 kibocsájtást akadályoz meg, tehát mindenki, aki napkollektort telepít, hozzájárul a környezetkárosító folyamatok ellensúlyozásához. Egy fűtésrásegítésre is alkalmas napkollektoros rendszer évi több tonna széndioxid légkörbe jutását akadályozza meg!

Együttműködve más, szintén környezetkímélő fűtési rendszerrel a napkollektorok minimalizálni tudják az egyes háztartások szennyezőanyag-kibocsájtását. Ez azért fontos, mert elérkezett az az idő, amikor már nem várhatjuk el többé, hogy majd valaki más elkezdi a környezetvédelmet. Mindenkinek meg kell tennie a tőle telhető legtöbbet annak érdekében, hogy az egyre növekvő számú emberiség által okozott környezetterhelést csökkentse. Döbbenetes tény, hogy pl. az USA minden egyes lakosa évente kb. 22 tonna (!) CO2 légkörbe juttatását idézi elő felelőtlen és pazarló életvitelével. A fogyasztás kontroll nélküli gerjesztése pedig beláthatatlan környezetrombolással fog együtt járni az olyan robbanásszerűen „fejlődő” gazdaságokban is, mint pl. Kína és India.

PROGNÓZIS A SOLÁR TECHNOLÓGIA ELTERJEDÉSÉRŐL

Meggyőződésem, hogy a világon egyre növekvő tendenciaként, a - szénmonoxid kibocsátás csökkentésére – gyorsan fognak terjedni a napenergiát hasznosító technológiák és berendezések.

Ennek tudatos oka, földünk megóvása, ösztönzése pedig az EU részéről a célirányos vissza nem térítendő támogatások rendszere. Jelenleg a project 35%-ával - vissza nem térítendő konstrukciókkal - támogatja a GM.

A berendezések terjedését fokozza még az egyre gyorsuló rentabilitásuk, amit a berendezések egyre elérhetőbb ára mellett a környezetvédelem illetve az energiaköltségek rohamos növekedése, valamint a legújabb fejlesztések egyre jobb hatásfoka gerjeszt.

Ide sorolaható gondolat még, hogy a jelenleg használatos energia hordozók köztudottan végesek.